2013. november 23.

Nádas Péter Göteborgban 2013. november 30-án

Nádas Péter Ingrid Elammal beszélget

2013. november 30-án, 18 órától

Helyszín: Litteraturhuset

Göteborg, Heurlins Plats 1.


A belépés díjtalan.

A beszélgetés német nyelven folyik. Svédre Björn Sandmark tolmácsol.




Nádas Péter 2013. október 16-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Világló részletek című, készülő memoárjából olvasott fel. - A LiteraTV felvételét láthatják.

Nádas Péter: Párhuzamos történetek 1. Néma tartomány

A Párhuzamos történetek talán legfeltűnőbb vonása, az életmű ismerői számára is meglepetést jelentő újdonsága az egymástól lényegében független történetek olyan elképesztő sokasága, amelyet semmiféle realista konstrukció nem lenne képes egyetlen elbeszélésben összefogni. E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze. A regény egyetlen, nagy elbeszélése azonban nem ezeket a történeteket beszéli el, hanem a testek egymásra hatásának, egymásra gyakorolt vonzásának, egymásra irányuló vágyakozásának és egymásról őrzött emlékezetének nagy történetét. Ebben a burjánzó elbeszélésben jönnek létre olyan csomópontok, amelyek különböző személyekkel azonos időben és azonos helyen (a másik test az érzetben), azonos időben különböző helyeken (a másik test a vágyban), azonos helyen különböző időkben (a lakás, a ház, a város emlékezete a testben), illetve ugyanazon személlyel különböző helyeken és időkben (a saját test az emlékezetben) megesett dolgokat kapcsolnak össze. Az elbeszélésnek ez a csomópontról-csomópontra haladó mozgása vetíti ki aztán a rekonstruáló képzeletbe a történetek szövegen túli valósággá összeálló szövevényét, mely így gyakorlatilag és elvileg egyaránt kimeríthetetlen, és ezért képes egy semmiből megteremtett, társadalmilag és történelmileg mégis szigorúan meghatározott, az általunk ismert vagy ismerhető reáliáknak akkurátusan megfelelő, szövegen túli világot alkotni. Ahogy ez létrejön, az ennek a regénynek a legnagyobb titka és egyben világirodalmi teljesítménye. A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlása, a századelő újító kísérletei és a nouveau roman által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.

Nádas Péter: Párhuzamos történetek 2. Az éjszaka legmélyén


E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze. A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlása által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.

Nádas Péter: Párhuzamos történetek. 3. A szabadság lélegzete


E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze. A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlása által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők - Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.


Tudott arról, hogy:

- Petőfi már jegyben járt Szendrey Júliával, amikor megkérte egy debreceni színésznő kezét is.
- Molnár Ferenc azért vette el Fedák Sárit feleségül, hogy elválhasson tőle.
- Ady, Léda és Diósi Ödön, Léda meleg férje hármasban éltek Párizsban.
- Krúdy Gyula megszöktette szeretője kiskorú lányát és feleségül vette.
- Az Anna-versek ihletője összesen tíz percre találkozott egész életében Juhász Gyulával.
- Csáth Géza levélben írta meg öccsének, hogy meg fogja ölni feleségét, de nem vették komolyan.
- Babits Mihály elkérte Szabó Lőrinctől annak menyasszonyát, Török Sophie-t, és már másnap összeházasodott vele.
- Kosztolányi végakarata szerint a koporsójába rejtették el utolsó szeretője leveleit.
- Hatvany Lajos báró egy bordélyházban ismerte meg gyermekei anyját.


40 történet sok illusztrációval Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, hitvesekről, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához.



Tudott arról, hogy:

Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta.

Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát.

Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt.

Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt.

Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla.

Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával.

Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük.

Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta.

Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek.

Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett.

Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Timur Vermes: Nézd, ki van itt

2011. nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd – a televízióban.

Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.



Tóth Krisztina: Hazaviszlek, jó?


Hajléktalanok ülnek egy padon és meredten bámulnak egy tárgyat, a magasból színes labdákat szórnak a Balatonba, az eltávozott házi kedvencek a felhők tetején gyülekeznek, egy férfi megtalálja felesége titkos mobilját, a papagáj megszökik, ám egy nagyon fontos mondatot tanul kalandozásai közben... Végtelen motívum- és műfajgazdagság jellemző e könyvre, melyben Tóth Krisztina összegyűjtötte az utóbbi években írt tárcanovelláit és más publicisztikai műveit. Az ötven írást az teszi kiemelkedővé, hogy a szerző minden esetben túllendül az aktualitáson, és az egyszeri pillanattól a teljességig jut el. Hétköznapi, első ránézésre bagatell drámáról derül ki, hogy sorsfordító esemény, és az élet persze bármikor képes minket megörvendeztetni abszurd oldalával, csak az a kérdés, hogy sírni vagy nevetni van éppen kedvünk.


A könyvben szereplő írásokat többek között a Nők Lapja, a Népszabadság és az Élet és Irodalom közölte.

2013. november 16.

A magyar nyelv napja - november 13

A magyar nyelv napját 2009. óta április 23-án ünnepeljük, 2011-től egy rendelet alapján november 13. lett az új dátum.

Az intejú Kiss Ottóval és Elek Tiborral (a Bárka folyóirat föszekesztöjével) a gyulai Százéves Cukrászdában készült.

Kiss Ottó több könyve is kölcsönözhetö Göteborg könyvtáraiban.


2013. november 3.

Magyar Könyvklub a Global Könyvtárban 2013. november 9-én

Magyar könyvklubba várlak szeretettel a Városi Múzeumban lévő Global Könyvtárba 2013. november 9-én, szombaton 15 órakor.
Klubvezető: Larsson  Mária.
Ha van kedved, hozd magaddal a kedvenc könyvedet, vagy azt a könyvet, amit legutóbb olvastál. Mondd el nekünk, miért tetszett vagy nem tetszett. Fel is olvashatsz belőle.

Időpontok 2013-ban: 7/9, 5/10, 9/11, 7/12, 15.00 óra

Tündérszalag. Gyermekantológia

Az Apáczai Kiadó gondozásában látott napvilágot az az egyedülálló válogatás, amely a kortárs gyermekirodalom gyöngyszemeit köti egy csokorba. Mesék, történetek, világok, szerepek és szereplők – ez a Tündérszalag.
A kötet röviden bemutatja a benne szereplő szerzőket.
Az antológia szerzői: Berg Judit, Békés Pál, Bosnyák Viktória, Both Gabi, Csukás István, Czigány Zoltán, Finy Petra, Kiss Ottó, Lackfi János, Lázár Ervin, Lázár Zsófia, Máté Angi, Menyhért Anna, Miklya Luzsányi Mónika, Mosonyi Aliz, Nyulász Péter, Szakács Eszter.



Simon Réka Zsuzsanna: Ahány király, annyi mese

A mesékből ismert királyok többsége bölcs és öreg uralkodó, aki biztos kézzel irányítja birodalmát. Simon Réka Zsuzsanna királyai egészen mások, mindegyiküknek van valamilyen furcsa szokása, hóbortja. Hallottatok már például a hiphiphurrá királyról? Na és arról a királyról, aki mindent kékre festetett? Ugye, hogy nem! A kötetből megismerhetitek őket, sőt, azt is megtudhatjátok, hogy vajon talált-e megfelelő helyet rengeteg könyvének a könyvgyűjtő király, kivel csatázik az ellenség nélküli király, vagy kell-e spenótot ennie egy uralkodónak. A tíz fordulatos, humoros mesét szeretettel ajánljuk az óvodás és kisiskolás korosztálynak.

A kötetet Gyöngyösi Adrienn képei díszítik.

Lipcsey Emőke: Ördöghinta


Faustiádák, idő- és mítoszregények, a történelmi regények hagyományai találkoznak e fabulában, melynek fő témája maga az idő: miképp nyílik átjárás a krétai Minosz király története, a kuruc kor és szeptember 11-i támadások közt. "Néha a legvadabb ötletek merültek fel bennem. Elképzeltem például, hogy eddig az események mindig ugyanazok és változatlanok, csak az azokat mozgató törvényszerűségek változnak időről időre. Ezért a felszínen a dolgok mindig önmagukat ismétlik, pedig az eseményeket mozgató tényezők régen megváltoztak. Az önmagukat ismétlő események képtelenek az új törvényszerűségekhez alkalmazkodni, hiszen lényegük az állandó ismétlődés, így egyre nő a távolság a történések és a lehetőségek között. Az IAC megjelenése azonban gyökeres változást hozott, mert éppen az angyalkommandó megjelenésével vált láthatóvá a történések és az azokat mozgató törvényszerűségek közötti feszültség."

Szécsi Noémi: Mandragóra utca 7.

Furcsa egy ház ez a Mandragóra utca 7. Ida és Tamara számtalanszor nekivágtak már, hogy feltérképezzék a titokzatos épületet, bizonyos dolgokat mégsem sikerült kideríteniük. Például laknak-e a földszint 1.-ben? Mit akar az a gyanús egyén, aki Ida anyukája körül ólálkodik? Csak nem varázsolták el azt a szegény anyukát? Mi zajlik a pincében? Kié az az öntudatos kóbor kutya, aki többnyire a házmesternő ablaka alatt szaglászik? És vajon a házmesternő tényleg seprűnyélen közlekedik? A két barátnő módszeres kutatómunkába kezd. Nemcsak napközben, iskola után nyomoznak, hanem a szép kis halálfejmintás paplanhuzat alatt álmaikban is a rejtély kulcsát keresik. Induljunk ki abból, hogy boszorkányok márpedig nincsenek. És lidércek, tündérek meg vámpírok sincsenek!
Vagy vannak?

A sokféle műfajban otthonos, kivételes tehetségnek számító szerző a Kommunista Monte Cristo című regényéért 2009-ben megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját. 2011-ben József Attila-díjjal jutalmazták. További kötetei: Finnugor vámpír; A kismama naplója; A baba memoárja; Utolsó kentaur, Nyughatatlanok. Műveinek fordítói jogai több országban, köztük az USA-ban is elkeltek.

Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

"– Mit eszel, mi ez a szörnyűség?
– Saláta.
– Ez nem ad neked örök ifjúságot. Annyiszor mondtam már, Jerne, hallgass a nagymamádra. Ha akarsz valami igazán táplálót, rendelj egy pizzafutárt!
Tényleg elmondta már ezerszer, s töretlenül remélte, hogy egyszer lemondok könnyű vacsorámról egy-egy leizzadt kifutófiú vagy kifutólány kedvéért."

Így társalog egymással az új évezred elején a meseírói ambíciókat dédelgető, huszonéves Voltamper Jerne és kétszázharmincöt éves nagymamája.
2000-ben, helsinki ösztöndíjam első hónapjaiban szakdolgozatírás helyett egy vámpírtörténet szövögetésével töltöttem a finn tél kurta nappalait és hosszú éjszakáit. Ez volt első írásművem, és akárcsak a történet főhőse, én is azt reméltem, hogy rögtön fölfedez majd magának az irodalmi élet. A meseíró-palánta Jerne és a patinás budapesti vámpírdinasztiából származó örökifjú nagymama történetéből előbb forgatókönyv készült a 2001-es prágai Sundance Fesztiválra – a film azóta sem valósult meg –, majd 2002-ben a regény is eljutott az olvasókhoz.
És közben még föl is fedeztek bennünket.


Szécsi Noémi 1976-ban született. Az ELTE latin, majd angol és finn szakán folytatta tanulmányait. Kommunista Monte Cristo című regényéért 2009-ben megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját. 2011-ben József Attila-díjjal jutalmazták. További művei: A kismama naplója; A baba memoárja; Utolsó kentaur; Nyughatatlanok. A Finnugor vámpír 2005-ben megjelent lengyelül, jelenleg olasz és angol fordítása készül.

Fehér Béla: Filkó


Fehér Béla családregényének főszereplője, a negyvenhat éves apa, Görbekerti Filkó beleszeret Bettibe, a legősibb mesterséget űző furcsa lányba. Betti nemcsak hogy nem viszonozza a férfi érzelmeit, hanem szolgáltatásait is megtagadja tőle, ezzel szinte őrületbe kergetve Filkót. Görbekerti teherautó sofőr, aki egy útépítésen dolgozik távol szülőfalujától, ahol felesége és lánya él, míg lánya oda nem költözik apjához, vagyis egy munkásszálló raktárhelyiségébe. Csoda, ha Filkó megtanul repülni? A háttérben ugyanis egy időben zajlanak a leghétköznapibb és a lehető legkülönösebb események: a munkásszálló közönsége éli a mindennapjait, miközben egy ufó száll le a közelben, és megbolondítja az elektromosságot, falak nyílnak meg, emberek tűnnek el látszólag nyomtalanul. És Filkó egyre elszántabban jár Betti nyomában... Fehér Béla regényében a kibontakozó, nagyon is hétköznapi dráma a szürreális események tükrében karneváli forgataggá válik, melynek végére az is kiderül, vajon Filkó megtalálja-e, amit keres.

Fehér Béla: Kossuthkifli

Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény.
A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt?
A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény.

(Cserna-Szabó András)

Fábián Janka: Az angyalos ház

A félreeső budai utcában álló romos házat, amely a homlokzatán lévő angyalszobrokról kapta a nevét, a XXI. század első éveiben életveszélyesnek nyilvánítják, és le akarják bontani, hogy szállodát, vagy lakóparkot építsenek a helyére. A közelben lakók azonban civil mozgalmat indítanak a patinás épület megmentéséért. Az elszánt csapat vezetője Zsuzsa, a gimnáziumi magyartanár, akit – bár nem ott lakik – személyes élmények fűznek az angyalos házhoz. Több mint tíz éve, egyetemista korában ugyanis rendszeresen látogatta az egyik lakót, a százéves Hilda nénit, aki lediktálta neki az emlékeit.

Ezek a feljegyzések repítik vissza az olvasót az 1910-es évekbe, amikor az angyalos ház a fénykorát élte. Akkoriban nem csak a szobrok miatt nevezték így, hanem az ott lakó négy lány okán is. Hilda, Klári, Manci és Lina, a négy barátnő együtt élik át a századelőn a felnőtté válás, és persze a szerelem, valamint a vele járó elkerülhetetlen csalódások édes-fájdalmas élményeit. A ház titokzatos új lakója révén azonban akaratukon kívül még a korszak politikai cselszövéseibe is belekeverednek.

Sebastian Barry: Egy eltitkolt élet

„Mit mondhatnék még neked? Valaha éltem az emberek között, és általában véve kegyetlennek és ridegnek találtam őket, és mégis tudnék mondani három-négy nevet, akik olyanok voltak, mint az angyalok.”
Az immár százéves Roseanne McNulty egy elmegyógyintézetben töltötte felnőtt életének jó részét, ám a kórházat nemsokára bezárják. Az orvosára hárul a feladat, hogy kiderítse: annak idején miért zárták be Roseanne-t. A pszichiáter, dr. Grene és az idős hölgy között az évek során szoros és különleges kapcsolat, már-már barátság alakult ki, Roseanne azonban mégsem képes megnyílni a férfi előtt. Miközben égeti a vágy, hogy megossza vele hányatott élete történetét, csupán a naplójának lapjain tudja őszintén feltárni titkait. Amikor dr. Grene megtalálja a feljegyzéseket, az asszony megdöbbentő erejű visszaemlékezése magával ragadja. Nyomozni kezd rég elfeledett dokumentumok után, és felfedezései mindkettejük életét kizökkentik…

Sebastian Barry megejtő szépségű regénye fergeteges sikert aratott az olvasóközönség, valamint a kritikusok körében is: számos elismeréssel jutalmazták, elnyert több neves irodalmi díjat, és felterjesztették többek között a rendkívül tekintélyes Man Booker-díjra is. A kötetet Takács Ferenc értő utószava zárja.

László Noémi: Labdarózsa


László Noémi gyerekversei Weöres Sándor-i magasságokba emelik az olvasót. És ott a magasban, megszabadulva sok felnőtt súlytól, végre ráeszmélhet, milyen is lehetett az az érintetlen énje, aki világra jött. A József Attila-díjas költőnő legújabb kötete. 2010-ben Marosvásárhelyi Könyvvásár „Szép könyv” díjában részesült!

László Noémi: Feketeleves


László Noémi kötetének nagyszerűsége őszinteségében, közvetlenségében rejlik, abban ahogyan egy tinédzser hangján mindenféle modorosság és megjátszás nélkül kitárulkozik és „beolvas” a felnőtteknek. A lecke, melyet felad tanulságos és elgondolkodtató. A hajdani kamaszként hasonlóképpen átélt sértődöttségét, lázadását elfelejtett szülő mindenféle empátia hiányában az erkölcsi tökéletesség piedesztáljáról folyton kioktatja, megalázza, lehordja, megfenyíti, megszidja, korholja gyerekét... (Makkai Kinga)

László Noémi: Föld

László Noémi: Föld

1

Már lassanként egy nyelvet sem beszélek.
Ingadozom, fatörzs nélküli kéreg:
az igyekezet épp, hogy összetart.
Mikor megalkotott, a természet hadart.

Így egyrészt világos: semmim sem fáj.
A kiüresedés nem akadály.
Felszínen élek, nem tudok a mélyről.
De van, hogy egy másik fatörzs elém dől:

meghökkentően súlyos emlék
a nyelvtudás teremtő fénykorából,
és belsejében annyi új világol,
hogy még ha egy időben, egy helyen lehetnék

Kolumbusz, Magellán, da Gama, Polo,
nem volna akkor sem ehhez hasonló
felfedezésük halmozott varázsa.
Nekem a föld való, nem égi mása.

2

Nekem a föld való. Követelem.
Ha lehet, ereimben ő keringjen.
Ha lehet, ne engedjen innen
meglépni. Súlyos szerelem legyen,

amit a porból vétetett könnyen visel.
Lehet, hogy nem osztom meg senkivel;
lehet, nem érti, akivel megosztom.
A lényeg: föld-ízű napokat hozzon.

A föld ízétől kinyílok, beérek.
Mint ki már nem élő, még nem holt:
csontkalitkámban nyújtózik az égbolt.

És törzset növeszt magának a kéreg.

Kölcsönözd itt!

Kiss Judit Ágnes: A keresztanya - Szomor Veron történetei


A fiatal írónő regénye a Magyar Napló Regénypályázat első díjasa. Szomor Veron már idős asszony, de életkedve töretlenül megmaradt. Szülőfaluján, Zsanócon átsöpört a történelem, Veron néni pedig szívesen mesél mind leánykoráról, mind az utóbbi évek történéseiről.

Kiss Judit Ágnes: Koncentrikus korok

"Keresek valamit a mélyben, valami magot, magamban és magamon kívül
(magamon kívül keresem), ahogy egy fa évgyűrűi mentén befelé haladva,
ahogy Peer Gynt hántja le a hagymahéjakat. Van legmélye, van mag,
talán több is, csak azt nem tudom, melyik az igazi: a gyerekkor, a
magzati lét, a halál vagy a fogantatás előtti világ. Mire rakódik rá
minden más: a nőiség, a szerelem, a gyász, a világban való élet?

Keresem" – írja legújabb, immár negyedik verseskötetéről a legmaibb magyar költészet egyik vezéregyénisége, François Villon és Bolond Istók közeli rokona, a minapi "Irgalmasvérnő", a szerepjátékok népszerű mestere, Kiss Judit Ágnes. Az új kötet talán "komolyabb", talán szomorúbb az eddigieknél. Végső választ azonban – szerencsére – ezúttal sem kap az olvasó. A keresés folytatódik.

Kukorelly Endre: Samunadrág


Samunadrág /részletek/ 

Kompute
Komputer előtt ül apukám, vagy cigizik, 
vagy elment focizni, vagy játsszon velem, vagy egyszerre.
Vagy húzza fel a harisnyámat például.
És le. 
Anyukám is cigizik, pedig leszoktak. 

Rengete
Rengeteg kisfiú jár az oviba, aranyosak, 
nem játszanak velem, 
mind szerelmes belém, 
van, amelyik nem belém. 
Hanem mit tudom én, kibe. 
Honnan tudjam? 
Üvöltenek, mint a vadállat, 
mint a fába szorult fészek, 
nincs eszük, 
sokszor nem is tudom, 
melyikbe legyek 
szerelmes. 
Melyikbe nem. 
Melyik melyik. 

Szépvag
Szép vagyok, 
és lehet, hogy okos. 
És lehet, hogy ügyes, 
nagybetűben ügyes, 
kisbetűben nem, 
vesszőben de. 

Kaptamró
Kaptam Jézuskára rózsaszínű teherkamiont, 
kesztyűt madzaggal, mócártkuglit, rucit. 
Rucikat. 
Ruhát, na, ruha, érthető?!, ru és ha, vili?! 
És pléjstésönt. 
Jézus, nem tuggya, mi a pléjsztésön, atyám! 
Nem tudod, mi a pléjsztésön, de ha azt se tudod, 
akkor mit tucc?!


Kukorelly Endre: Mennyit hibázok, te úristen


Kukorelly Endre a nagysikerű TündérVölgy és Ezer és 3 című regénye után versekkel jelentkezik. Tíz év után jelenik meg új verseskötete: szigorúan válogatott,fanyar, melankolikus és játékosan üde versek – megőrizve a Kukorelly-líra utánozhatatlan hangját.