2012. december 29.

Boldizsár Ildikó: Meseterápia - Mesék a gyógyításban és a mindennapokban


"»Velem is épp így történt« – hallottam többször is mesehallgatás után idős emberektől. A kisebb gyerekek azt mondják: »Én is ilyen bátor (szép, ügyes, kitartó stb.) szeretnék lenni«. A gyógyulásra váró beteg pedig így sóhajt föl: »Én is úgy szeretnék élni, ahogy a mesében van«.
Az a sajnálatos körülmény, hogy ma már nincsenek közösségi mesemondó alkalmak, és a mesék egyre inkább feledésbe merülnek, megfoszt bennünket attól, hogy a meséken keresztül kapcsolatba kerüljünk egyrészt saját vágyainkkal, lehetőségeinkkel, másrészt szellemi gyökereinkkel, s e gyökerek révén létezésünk alapjának tekinthessük azt az értékrendet, amely nemcsak egy szűkebb közösség sajátja, hanem univerzálisnak tekinthető."

Tessa de Loo: Ikrek


Több mint negyven év után a belgiumi fürdőhelyen, Spaban véletlenül találkozik egymással a 74 esztendős Anna és Lotte, akik ikertestvérek. 1916-ban Kölnben látták meg a napvilágot. Szüleik korai halála után a lányokat elszakították egymástól. A Hollandiában nevelkedett Lotte, akinek a családja a világháború idején bujkáló zsidóknak nyújtott menedéket, kezdetben nagyon bizalmatlanul áll szemben megtalált ikertestvérével. Majd Anna történetét végighallgatva megismeri a fonákját annak, amit saját maga átélt: az egyszerű német emberek háború alatti szenvedését. Míg ő egy nagy család óvó közegében nő fel, Annát a gazdaságot megörökölt nagybátyja és annak felesége mint olcsó munkaerőt kihasználja, ezért még idejében úgy dönt, hogy saját kezébe veszi élete alakulását. Fiatal korukban, előbb a háború kitörése előtt, később a háború után közvetlenül, a testvérek kétszer találkoznak. De csak a mostani, a harmadik találkozás alkalmával sikerül vitázva, de a másikat jobban megismerve újra közel kerülniük egymáshoz.

TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről


Kukorelly Endre regénye három kiadás ért meg, az ezredforduló egyik irodalmi kultuszkönyve lett. Egy nemzedék ismert magára a szocializmusnak nevezett diktatúra személyes emlékeit megrázó pontossággal megidéző könyvben. Humor, önirónia, csontig ható őszinteség.

Kukorelly Endre: Ezer és 3 avagy A nőkben rejlő szív


Kukorelly Endre új regénye a nagysikerű TündérVölgy folytatása, ugyanakkor botránykönyv. Botrány abban az értelemben, hogy a magyar irodalomban még nem írtak ilyen nyílt őszinteséggel a nőkről, a testiségről és a házasság hiábavalóságáról. A regény az Anna Karenina című Tolsztoj-mű radikális újraírása.

drMáriás: A balkáni tahó


Kelet és Nyugat ellentétéről már sokan írtak, azonban úgy, hogy annak gyökereit, hatásait és következményeit a saját bőrünkön érez­zük, kevesen. drMáriás jól megismerte a Balkánt, néprajzkutatóként nem egy hegyet járt be, s nem egy őshonos családdal, társasággal ta­lálkozott. De hasonlóképpen a Nyugatot is megjárta, ahol a fiatalok autonóm közösségekben, foglalt házakban és klubok­ban próbálják megtalálni saját identitásukat, s megteremteni a szabadságukat.
Az író e két világ kölcsönös meg nem értésének tragikomédi­áját írta meg legújabb regényében, mely lebilincselő történe­tein keresztül ad választ arra, hogy hol is élünk mi itt nyugat és kelet között a 21. század elején, s hogy milyen álmok és valóságok között választhatunk. Ebben a hol rejtőien fordula­tos, hol örkényien groteszk, hol vianos hevületű, hol kemény bukowskis szarkazmusú lehengerlő szövegfolyamban mind­azzal találkozhatunk, ami csak egy szédületes, vérbeli kelet-európai dadaista akciófilmben látható.

Bán Mór: Hunyadi - A hajnalcsillag fénye - 1. könyv


Bán Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak. A valós történelmi tényeken alapuló, kalandos sorozat első kötete hamisítatlan történelmi olvasmány: romantikus, végig feszültséggel teli. Igazi nagyregény, amilyet a magyar történelem ezen alig ismert korszakáról talán még soha nem olvashattunk.

Bán Mór: Hunyadi - Az üstökös lángja - 2. könyv


Ezernégyszázharmincegy. Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát a Velence ellen folytatott háborúban. Az ifjú hadvezér Lombardiában is dicsőséget szerez királyának, hamarosan csak Il Cavaliere Nero - a Fekete Lovag - néven emlegetik Itália-szerte. Hunyadi mégsem nyugodt: imádott felesége, Szilágyi Erzsébet a távollétében szüli meg fiukat, Lászlót, és miután Zsigmond Havaselve fejedelmévé teszi a Sárkányos Lovag-rend egyik új tagját, Vlad Tepest, egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Hunyadvárról...

Bächer Iván: Hatlábú (Sőt több)


A nagy sikerű kötet vadonatúj fotókkal illusztrált és újabb történetekkel bővült kiadásáról így ír a szerző:
„Mindig állatok között éltem, de kutyásnak lenni persze más. S ebbéli igyekezetemben annyira elmerültem, hogy meg is felejtkeztem a macskákról, akik addigi életemet kísérték. No meg nem állott módomban beszámolni az előző kutyaéltem utáni eseményekről sem, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy azok akkor még nem történtek meg.
Megpróbálom pótolni a mulasztást: eléje és hozzája is biggyesztek némi állatságokat, hadd kerekedjen tovább ez a furcsa emberi história, ami az enyém volt és - ha az állatok istene adja - még az enyém lesz egy kis darabig.”

2012. december 26.

Carolyn Jourdan: Ha a helyén van a szíved


A Heart in the Right Place (Ha a helyén van a szíved) őszinte gyengédséggel és sziporkázó humorral ébreszti rá az olvasót, hogy a világ legnagyobb hősei itt élnek közöttünk.
Carolyn Jourdannek mindene megvolt: Mercedes, fényűző estélyek, divatos ruhák. Washington D.C. legelőkelőbb köreiben mozgott, híres politikusokkal érintkezett, és a Capitoliumban dolgozott. Meg akarta váltani a világot.
Aztán az édesanyja szívrohamot kapott. Carolyn hazautazott Tennesseebe, hogy segítsen háziorvos édesapjának a praxis fenntartásában. Pár napra átveszi a recepciósi feladatokat, amíg az édesanyja fel nem gyógyul, hitte ő. Ám a napokból hetek lettek.
Carolyn munkája ezek után abból állt, hogy veszélyes anyagnak számító testnedveket takarítson fel; egy henteskés nagyságú csontszilánk láttán is megőrizze a hidegvérét; különbséget tudjon tenni „fájdalom”, „rándulás”, „ficam” meg a többi megfejthetetlen orvosi szakkifejezés között; és gondját viselje a beszédes Miss Hiawathának, aki minden nap ingyen látogatja a doktor urat.
Jourdan végül eladta a Mercedest, és megelégedett egy húszéves dzsippel is. Kiskosztümjét műtősruhára cserélte. És az volt a legkülönösebb az egészben, hogy mindezt szívesen tette. Fáradhatatlanul és zokszó nélkül dolgozó édesapját látván rájött, mi az, ami igazán naggyá tesz egy embert: a nap huszonnégy órájában szolgálatban lenni, eltűrni a helyi drogfüggő telefonos zaklatásait, figyelmesen végighallgatni Miss Hiawatha mondókáját. Minden nap bemenni a rendelőbe, és ellátni Strawberry Plains lakosait, akár fizetnek érte, akár nem. A lány ráébredt, hogy így tudja igazán megváltani a világot – a szülővárosában – az édesapja oldalán.


Kondor Vilmos: Budapest novemberben


A Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része.
Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e. Gordon Zsigmondnak, a sokat látott bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért. Nem arról kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek. Nem. Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy mindenkinek és mindennek ára van. Még a gyilkosnak és áldozatának is.

Kondor Vilmos: A budapesti kém


"1943 decemberében Budapesten még egyetlen lövés sem dördült el, és Kállay Miklós kormánya mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon. Az immáron a Reutersnek dolgozó Gordon Zsigmond vonakodva mond igent Ujszászy István, az Államvédelmi Központ vezetőjének - és Karády Katalin szeretőjének - arra a kérésére, hogy alkalmi futárként segítse Kállay törekvéseit, ám amikor a küldeményt Velencében kézbesíti, összekötőjét megölik, és kis híján vele is végez a merénylő. Fél Európát beutazván Gordon hazatér, és barátjához, Gellért Vladimir felügyelőhöz fordul tanácsért, mert most már biztos abban, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörök környezetében. A gyanúsítottak sora nem hosszú, ám azt még Ujszászy sem érti, kinek dolgozhat a kém, hiszen a Vár szinte hemzseg a német spionoktól, a szövetségesekkel pedig folyamatosan tárgyalnak a különbékéről. Megindul hát a hajsza a kém után, aki belesétál Ujszászy csapdájába, ám azt sem ő, sem Gordon nem gondolta volna - még legvadabb álmában sem -, hogy ki mozgatja a szálakat…"

2012. december 25.

Fábián Janka: Emma szerelme


A tizenhárom éves Emmát apja a halála előtt fiatalkori barátja feleségére és hajdani szerelmére, Kóthay Évára bízza. A Balaton parti festői kisvárosban, ahol még jól emlékeznek Emma világszép édesanyjára és az annak idején róla terjengő pletykákra, féltékenységgel vegyes gyanakvással fogadják a fiatal lányt. Emma élete akkor bolydul fel igazán, amikor váratlanul felbukkan a család régóta Párizsban élő, gyermekorvosként nevet szerzett fia, Gábor. A lányban, aki gyerekkorában súlyos titkok tudója lett, és aki a férfit vádolja anyja haláláért, feltámad a gyűlölet. Ám a szerelmet és a gyűlöletet olykor csak egy hajszál választja el egymástól. Lehet, hogy Emmát és Gábort minden félreértés és tragédia ellenére mégis egymásnak szánta a sors?
A fordulatos és megkapó szerelmi történet hátterében ott húzódnak a századforduló eseményei: a magyar millennium, a XX. század beköszönte, majd az első világháború, a Tanácsköztársaság és a Horthy-korszak kezdete. Az események sodrába vetett nem feddhetetlen, de szeretetreméltó és nagyon is emberi hősök sorsa azt bizonyítja, hogy minden személyes tragédiából és történelmi kataklizmából van kiút.
A történész végzettségű fiatal írónő első könyve nyitódarabja egy háromkötetes családregénynek, amely egészen XX. század végéig követi nyomon a Kóthay család több nemzedékének az életét.

Fábián Janka: Emma fiai


A számos félreértés és viszontagság után egymásra talált párnak, az elismert gyerekorvosnak, Kóthay Gábornak és szépséges feleségének, a sikeres írónőnek, Emmának három fia születik. Három különböző jellem, három különböző életút és sors. Mindegyik fiú a maga egyéni módján és eszközeivel keresi boldogulását és boldogságát a húszas-harmincas évek Magyarországán. A legidősebb és legkomolyabb, Tamás, apja nyomdokaiba lépve orvosnak tanul. A középső, a daliás, észbontóan jóképű Péter, akinek egy nő sem tud ellenállni, a Ludovika növendéke, és a berlini olimpiára készül, ahová ki is jut, miközben egyre inkább belesodródik a politikába. A legkisebb, az apja rajztehetségét öröklő, visszahúzódó, álmodozó Öcsi festőnövendékként bontogatja szárnyait. Aztán egy napon találkozik valakivel, aki nemcsak az ő, de a fivérei életét is megváltoztatja…
A nagy világégés, Magyarország belépése a háborúba, a keleti fronton harcoló csapatok pusztulása, a német megszállás, majd a nyilas rémuralom történései természetszerűen a Kóthay családot is megrendítik; nem hiányoznak a rosszakarók, és nem maradnak el a tragédiák sem. Az 1945 után kibontakozó új rendszer pedig semmi jót nem ígér az életben maradottaknak.
A történész végzettségű fiatal írónő váratlan fordulatokban, hol vidám, hol felemelő, hol szívszorító pillanatokban bővelkedő könyve a második darabja egy háromkötetes családregénynek, amely egészen a XX. század végéig követi nyomon a Kóthay család több nemzedékének életét.

Fábián Janka: Emma lánya


A számos félreértés és viszontagság után egymásra talált párnak, az elismert gyerekorvosnak, Kóthay Gábornak és feleségének, a sikeres írónőnek, Emmának a három fiú után végre lánya születik. A szépséges, arany hajú Éva színésznőnek készül, ám közbeszól a háború, majd a kommunista diktatúra. Évát és családját osztályellenségnek minősítik, kitelepítik. Az 1956-os forradalom után, amelyben ilyen-olyan módon szinte minden Kóthay részt vesz, a família tagjai ismét elszakadnak egymástól. Emma a lányával, Évával és az unokájával egy rövid párizsi megálló után Amerikába emigrál, Tamásék azonban az otthon maradás mellett döntenek.
A század második felének eseményeit a szélrózsa minden irányába szétszóródó Kóthay gyerekek és unokák különbözőképpen élik meg. A forradalmat követő megtorlás, 1968 Párizsa, a hatvanas-hetvenes évek Amerikája, a szögesdróton inneni nyomasztó világ, a kései Kádár-korszak békés álarca mögött a szabadság fájó hiánya, majd a rendszerváltás éppen úgy főszereplői a könyvnek, mint az egyre népesebb família. Végül, a fordulat évében egy boldog-szomorú esemény kapcsán újra összegyűlik az egész család a régi, Balaton-parti házban, ahol az is kiderül, hogy habár végleg lezárult egy korszak, lesz, aki továbbviszi Emma örökségét.
A történész végzettségű fiatal írónő váratlan fordulatokban, hol vidám, hol felemelő, hol szívszorító pillanatokban bővelkedő regénye befejező része a háromkötetes családregénynek, amely egészen a XX. század végéig követi nyomon a Kóthay család több nemzedékének életét.

Baráth Katalin: A fekete zongora


"Az 1900-as évek elején az álmos Ókanizsán Dávid Veronika, az emancipált eladókisasszony saját romantikus regényét írja munkahelyén, a könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili – egy késsel a hátában. Zsebében egy kitépett könyvlap, rajta egy Ady-vers: A fekete zongora. A békés kisváros élete természetesen fenekestül felfordul, és a szerb rendőrkapitányból és a városi orvosból álló tapasztalatlan nyomozócsapatba bekönyörgi magát Veronika is, aki persze mindig mindent jobban és hamarabb tud, mint a hivatalos közegek. Az ügybe belekeveredik a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a kéjnő, az apáca és a zsidó kereskedő, sőt Veron még Szegedre is elutazik, ahol magát Ady Endrét hallgatja meg egy felolvasóesten, közben pedig a hullák egyre csak szaporodnak…
Baráth Katalin remekbeszabott regénye kiváló érzékkel jeleníti meg a boldog békeidőket; stílusa és humora miatt Bohumil Hrabal olvasói fogják szeretni, eltökélt nyomozója, Dávid Veron miatt pedig Agatha Christie rajongói fogják nagy élvezettel forgatni a regényt, amely kibővített, végleges változatban és két novella kíséretében kerül végre a széles olvasóközönség elé."

Baráth Katalin: A türkizkék hegedű


Az 1910-es évek, kisvárosinak semmiképpen sem nevezhető Budapestjén eltűnik egy árva kisfiú. Nem különös eset ez, a pezsgő, élettel teli fővárosban mindennap történnek ennél különösebb dolgok is - csak éppen Dávid Veron ezt nem hagyja annyiban. A Nő című feminista lap munkatársaként kívülről ismeri a várost, és barátnőjével, a tündöklő szépségű, csábos Marával együtt nyomozni kezd. A gyanú hamarosan egy ördögi alakra terelődik, egy bizonyos Szászi Barabásra, aki vallásos lózungokkal - és persze sármos külsejével - vonzza magához a gyermek után áhítozó nőket. Veron és Mara nyomozópárosához csatlakozik egy délceg, jóképű sírkőfaragó is (aki nem utolsó sorban az eltűnt kisfiú nagybátyja), hogy hármasban kezdjék üldözőbe venni a velejéig gonosz Szászi Barabást. Balatonfüreden keresztül egészen Abbáziáig követik, ahol olyan titkos üzelmekre bukkannak, amely az egész Osztrák-Magyar Monarchia jövőjére katasztrofális és végzetes következményekkel járhat.
A szerző első regénye, A fekete zongora átütő sikere után az olvasók ismét felejthetetlen kirándulást tehetnek a Monarchia korába a Baráth Katalintól megszokott élvezetes stílusban, fergeteges humorral és felejthetetlen szereplőkkel.

Baráth Katalin: A borostyán hárfa


1912 karácsonya, Bácska: lakodalom készül Ókanizsa egyik köztiszteletben álló polgárának a házában. A nevezetes esemény alkalmából rejtélyes idegenek lepik el a Monarchia talán legálmosabb, legporosabb városkáját. Idegenek, akikről inkább csak sejteni lehet, igazából milyen szándékkal érkeztek, és hogy valóban idegenek-e. Csakhamar bekövetkezik az első titokzatos haláleset. Ókanizsa, alig két évvel A fekete zongora hátborzongató gyilkosságai után újra felbolydul, és megindulnak a találgatások, vajon a tősgyökeres kisvárosiak, vagy az újonnan érkezettek között kell-e keresni a tettest. A hullák pedig egyre csak szaporodnak.
Balszerencséjére Dávid Veron is hazaérkezik, hiszen a menyasszony a legjobb barátnője. A hajdani ókanizsai könyvesboltos kisasszony, jelenleg A Nő című pesti lap hajadon munkatársa a tőle megszokott amazoni hévvel, gátlások nélkül és túlburjánzó fantáziával veti magát az események közepébe. Cukrászdai szeánszokon, mozgóképszínházas vetítéseken és munkásgyűléseken megfordulva azonban olyan tudás birtokába jut, ami nemcsak a rendőrség, de régi barátai előtt is alapos gyanúba keveri őt. Vajon sikerül-e Dávid Veronnak lemosnia magáról a gyanút, és ép bőrrel megúsznia a gyilkos utáni hajszát? Lehet, hogy fondorlatos módszerei, nagyvilági intrikái és rendíthetetlen kitartása ezúttal kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy kézre kerítse a mindenre elszánt és hidegvérű gyilkost, akinek gaztettei mellett Ókanizsa eddigi összes bűnügye eltörpül.

Orczy Emma: Pimpernel Erdélyben


A gyermekkorától Angliában nevelkedő bárói családból származó szerző neveltetésében a szülőföld különleges helyet foglalt el, ha távol is élt tőlünk. Az olvasó egy romantikus, tévedésekkel tűzdelt szerelmi történetben, a krimi izgalmával szerez tudomást a Trianon utáni Erdély tragikus helyzetéről, ahol senki sem tudhatja, ki árulja be a hataloméhes Naniescu tábornoknak. A karakán írásairól ismert, jó tollú angol újságírónő, Rosemary magánéleti csalódásai közben ismeri fel a hazug román diplomácia cselfogásait, s ő maga is magyar barátaival együtt a vesztébe rohanna, ha a háttérben nem egykori szerelmének keze mozgatná az események szálait. A történet a földbirtokos erdélyi arisztokrácia világába visz el bennünket, főhőse nem más, mint a híres Vörös Pimpernel félig magyar származású leszármazottja, aki őse szemfényvesztő módszerét használja fel erdélyi rokonainak és szerelmének megmentésére.

2012. december 23.

Raana Raas: Csodaidők 1. - Az ogfák vöröse


"A Csodaidők világa különös, futurisztikus, gazdag fantáziával megalkotott világ. Sem rosszabb, sem jobb, mint a miénk, csak éppen más. Amikor azonban átlépsz ebbe a világba, ahol már több bolygón él az emberiség, mégsem csak álmélkodni fogsz, sok mindent ismerősnek is találsz. Mi még ugyan nem utazunk naprendszerek között, nem lépdelünk narancsszín gyepen vörös levelű fák árnyékában, nem ismerjük a háromdimenziós sakkot vagy a holokapcsolat döbbenetes lehetőségeit, de jól értjük az árvaházban növekvő Judy vágyait, a zsarnoki apa ellen lázadó Yaan indulatát, s Giin, a tekintélyes közösségi és szellemi vezető vívódásait. És ismerősök a családi erőterek is, ismerős a hagyományőrzés fészekmelege, a fiatalok forrófejűsége, a nagypolitika boszorkánykonyhája – vagy éppen a terrorizmus. A Csodaidők nagyregény; egy családé is, egy világé is. Észrevétlenül ragad magával ez a világ sodró erejű cselekményével, fantasztikus lüktetésével."

Raana Raas: Csodaidők 2. - Kiszakadtak


A Csodaidők nagyregény; egy családé is, egy világé is. Hősei ugyan kétezer évvel később élnek, naprendszerek között utaznak és e hatalmas távolságokat átívelő kép- és hangkapcsolatot tartanak, de érzelmeik, indulataik, céljaik rokonok a miénkkel. A Kiszakadtak alcímű második kötetben is a három főhős életén keresztül tárul fel ez a különös, egyszerre vonzó és felkavaró világ. Judyt, a különleges tehetségű fiatal nőt a hagyományoknak megfelelően apjának kell férjhez adnia. Giin, az apa a gazdasági nagyhatalomnak számító családi válalkozás feje és galaxis-szerte ismert politikus, szellemi vezető. Megosztó személyiség, állásfoglalásaival a kaven közösségéből való kizárását kockáztatja. Ezt a közösséget önként hagyta el Yaan – új, kiszakadt nevén Paul akiből magasan képzett katona lesz egy olyan hatalom szolgálatában, amelyik megtagadott családját is létében veszélyezteti.

Raana Raas: Csodaidők 3. - Árulás


Az Alfa elfoglalása utáni pár év tűzszünet lehetőséget adott arra, hogy hőseink -- amennyire lehet -- rendezzék az életüket. Judy, aki régi nevén rejtőzött el, a CSU-1-en tanul, Giin a szabad államok kormányaiba beépült SE-tagokra vadászik, Yaan pedig két kislányát neveli a feleségével. A háború azonban újra fellángol, és hamarosan mindhárman a csatatéren találják magukat, ráadásul nem is mindig az egymással szembenéző seregek soraiban.
A háború alakulását a háttérben zajló árulások legalább annyira befolyásolják, mint maga a harc, de a politikai színtér mellett a Raas családnak szembe kell néznie saját árulóival is, és van, akit végül azok árulnak el, akikre az életét is rábízta volna.

Raana Raas: Csodaidők 4. - Hazatérők


Yaan bebörtönzése után a Csillagunió hódításai megrekedtek ugyan, a küzdelmeknek azonban még nincs vége. Judy megtudja, hogy fia súlyos beteg, és kétségbeesetten veti magát a gyógymód megtalálását célzó kutatásba, mely végül messzebb sodorja otthonától, mint valaha álmodta volna. Az Oderut hosszas habozás után belép a háborúba, fővezérnek Giint szeretnék megnyerni, azonban felesége betegsége miatt nem akar közügyekkel foglalkozni. Amikor végül újra fellángolnak a harcok, Yaannak ismét szembe kell néznie az övéivel - de saját magával is számot kell vetnie. A Csodaidők nagyregény; egy családé is, egy világé is. Észrevétlenül ragad magával sodró erejű cselekményével, fantasztikus lüktetésével.

2012. december 9.

Vámos Miklós: Szitakötő - Nemzedékünk regénye


Állítólag csak annak szólhatnak egy életre a barátságai, aki idejekorán meghal. Valóban? Engem – személyes érintettség okán – régóta izgat a kérdés. A szitakötő a barátság és a nemzedék regénye.
Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz–mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány „kültag”) a keményvonalas szocializmus éveiben volt gyerek. A puhább diktatúrában kamasz és ifjú felnőtt. Életük közepét találta telibe a rendszerváltozás. Már a (fapados) magyar kapitalizmusban is éltek huszonkét évet. Mire elég hat évtized? Mit értünk el, s miről maradtunk le? Mit tanultunk, s miből nem? Mit felejtettünk el, s mi vésődött belénk örökre? (Ha ugyan létezik olyasmi, hogy „örökre”.) Számba vehető a várható jövő is.
Sok a szitakötő-zizegés ebben a regényben. És, az egyik szereplő szavait idézve: sok a férfisírás. De nem több, mint a közös nevetés.

Bíró Szabolcs: Sub Rosa


A templomos lovagok titkát évszázadok óta próbálják megfejteni. Történészek, valláskutatók, kalandorok. Kik is voltak ők valójában? Mitikus hősök, Jedi-lovagokhoz hasonló harcművészek, varázslók, alkimisták, súlyos titkok őrzői, ősi vallások örökösei, világrengető összeesküvések kiötlői?
Ennek az izgató - és mint kiderül - veszedelmes titoknak a nyomába ered egy prágai antikvárius, aki egy napon különös megrendelést kap: kis cédulát hagynak az asztalán, rajta egy telefonszámmal és a Sub Rosa felirattal. Az antikvárius megpróbálja felkutatni az ismeretlen könyvet a száztornyú Arany Prága kusza labirintusában, de lassan rá kell ébrednie, hogy a titokzatos mű vagy nem létezik, vagy csak valakik nem akarják, hogy létezzen. Furcsábbnál furcsább helyszíneken furcsánál furcsább alakok keresztezik az útját, akik mind egyet akarnak: a templomosok titkát, a tiltott tudást, a Sub Rosát.
Bíró Szabolcs Umberto Eco-i vagy talán Dan Brown-i ihletésű lélegzetelállítóan izgalmas művészettörténeti thrillere tisztelgés a könyvek és Európa szellemi-kulturális öröksége előtt.

Bíró Szabolcs: Non, nobis, Domine 1. Kelet oroszlánja


Miután 1291-ben, Akkon ostromával a mamelukok végleg kiszorítják a kereszteseket a Szentföldről, Bátor Vilmos templomos lovag úgy dönt, huszonhárom év távollét után hazatér Magyarországra - otthon azonban csak a nyomor, a halál és a gyász várja. Párbajban végez húga gyilkosával, majd magához veszi elárvult unokaöccsét, hogy a királyság déli csücskében lovagot neveljen belőle. A megkeseredett, kiábrándult férfit nem akármilyen cél vezérli: Attilában látja a megszégyenült és erkölcsileg is egyre gyengébb Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost.
A Non nobis, Domine a magyar templomos lovagok tragikus történetét, Károly Róbert trónharcait, uralkodásának korai éveit, a kiskirályok felemelkedését és bukását meséli el egy fiú felnőtté és lovaggá válásának huszonkét évén keresztül. Az első kötetben nyomon követhetjük, ahogy Attila apródból fegyvernökké, kisgyermekből kamasszá cseperedik, és minél inkább igyekszik nagybátyja a helyes útra terelni őt, ő annál inkább csúszik ki az irányítása alól, és vágyik túlságosan is szabad életre. Két világ ütközik meg egymással: a háborúban és borzalmakban edzett, szigorú katona és a békés környezetben felnövő, már-már idealista növendék gondolkodásmódja. Kettejük közt pedig ott őrlődik a bukott vándorénekes, Bolognai Umberto, a szegény paraszti sorból lovászfiúvá emelt László, számtalan érdekes mellékszereplő, és persze egy lány, akit Attilának sosem lett volna szabad megismernie.
A regény szereplőinek zöme kitalált figura, s mint ilyenek, nem is alakítják a történelmet: átsodródnak rajta, elszenvedik, és amennyire tudják, viselik következményeit. Ott vannak az Árpád-ház kihalásánál, a lovagkirályok aranykorának hajnalán, a rozgonyi csatában és a középkor egyik leghírhedtebb eseményénél, a Templomos Lovagrend máglyára vetésekor.

Benedek Szabolcs: A vérgrófnő


"A császár nem egy személy volt, egy koronás fő, hanem annak a világnak a szimbóluma, amelyben emberek milliói keresték a boldogságukat, s amikor a szimbólum kimúlt, hirtelen mindenki úgy érezte, hogy mondjanak bármit a politikusok, susogjanak akárhogy a szigorúan szabályozott hírlapok, valami visszavonhatatlanul véget ért. S ha jön is helyette egy másik, az ifjú főherceg, akihez mindenki nagy reményeket fűz, azért ahhoz sem férhet kétség, hogy ami hetven éven át tartott, az megszűnt és a folytatás majd egészen másként alakul."
1916. Erdélybe betörnek a románok, az Osztrák-Magyar Monarchia népei pedig Ferenc Józsefet gyászolják. Férfiak tízezrei, akik nemrég még a frissen épített stadionokban hódoltak az új őrület, a futball sztárjai előtt Budapesten, most tömött vonatokon tartanak a front felé. Szállási Titusz, Az Est munkatársa is Kolozsvárra utazik, hogy első kézből tudósítsa olvasóit az eseményekről, miközben reméli, hogy régi barátjával, Saint-Germain gróffal is újra találkozhat. Mert a háború borzalmai mellett különös gyilkosságok is történnek a városban, melyekhez hasonlóval egyszer már találkozott Budapesten - ahol a gróf távozása óta úgy tűnik, Ady Endre és Molnár Ferenc is vámpírtámadás áldozata lett. Egy évszázados titok, egy démoni szerelem, és egy váratlan segítőtárs azonban olyan kalandba keveri őt, amit talán soha nem írhat meg...